R. R.
egy átkozott története
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Kezdetek
Nevem Ralf Raddon, R. R. apám meghalt születésem előtt, anyám depresszióba esett a születésem után, majd felakasztotta magát a családi házunk verandáján.
Nevelőszülőhöz kerültem, "anyám", akit mindig a keresztnevén szólítok, Julie. Egy mostohanővérem van, Panda, akivel osztoztam egy poros, sötét szobán.
Az általános iskolában kezdődött minden, másnak éreztem magam, így a többiek is ugyanígy álltak hozzám. Szűkösen éltünk, nővérem, akkoriban volt 17 éves, és ő úgy kereste meg a pénzt a különböző drogokra, hogy eladta a testét. Ezt sosem tagadta.
Legszívesebben az akkori egyetlen barátommal voltam, Leonnal, hasonló helyzetben volt mint én. Életem során rengeteg halottat gyászoltam.
Az iskolába nem jártam, azután, ahogy elmúltam 13, nővérem fiókját megdézsmálva szívtunk be mindennap Leonnal.
Egy átlagos nap volt, mint a többi, Leonnál aludtam, majd azon a felhős reggelen elmentünk a helyi kastély romjaihoz. Minden részletre pontosan emlékszem még, a szikladarabokon a moha illata vegyült a hideg, nedves fű szagával. Gyors léptekkel, fejet lehajtva tapostuk az állandó utunkat, mikor a romokhoz értünk, leültünk és meggyújtottuk az előre megtekert stanglit. Pár perc elteltével már repültünk, Leon pókembernek képzelte magát, én meg könnyben úszó szemekkel nevettem az ügyetlen mozgásán, a megmaradt falakat próbálta megmászni. Mikor hirtelen megcsúszott, és egy hegyes kő élére csapódott nagy reccsenéssel a tarkója. Ott helyben kitört a nyaka én meg beszívott állapotomban nem bírtam felmérni az eset súlyosságát, és ordítoztam, hogy "Leon a pókember". Nevettem, majd lassacskán kitisztultam és a nevetés átfolyt zokogásba, jobban szerettem bárki másnál, ő volt nekem a család. Fájdalmam arra ösztönzött az idő múlásával, hogy senkit sem szabad közel engednem magamhoz, mert abból nekem lesz a legnagyobb károm. De a magány felemésztett két év alatt, így 15 évesen visszaültem az iskolapadba. Bárcsak ne tettem volna...
*
Továbbra se közeledett senki hozzám, nem barátkoztak velem. Torzként kezeltek, undorodtak tőlem, pedig én nyitottam volna. Tudtam, van bennem valami, valami, ami nem hétköznapi, így kihasználva másságom, nem féltem megmutatni önmagam. Lassan elkezdtem csevegni egy lánnyal, tipikus elkényesztetett lány beütése volt, de kellemesen csalódtam benne, göndör szőke hajú lány, akit a legegyszerűbb dolgok is mosolyra fakasztanak. Így hát egyre több időt kezdtem eltölteni vele, lassan átjártam hozzájuk, és úgy tűnt romokban álló életem új erőre kap. Lánnyal a nővéremen kívül nem voltam még ilyen közeli viszonyban. Szerelmes lettem, minden nap ébredésem ürügye volt a lány két szép szeme.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
R. R. - © 2008 - 2024 - ralfraddon.hupont.hu